Esettanulmány a saját műhelyünkből: hogyan raktuk rendbe egy délután alatt a saját weboldalunk teljes jogi rétegét, mi az a négy dokumentum, ami nélkül ma egy weboldal sem üzemelhet nyugodtan, és miért nem elég sablont másolni. Ez a cikk gyakorlati tájékoztatásul szolgál, konkrét ügyben mindig kérd szakértő jogi véleményét.
Igen, és pont ez a hír, amitől érdemes komolyan venni a témát. Szakértői összefoglalók szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2026-ban már kis- és középvállalkozásokat is bírságolt, jellemzően néhány százezer forintos sávban, pusztán a weboldal adatkezelési tájékoztatójának hiányosságai miatt. Az ismertté vált esetekben ráadásul a NAIH hivatalból járt el, nem panaszra: a hatóság magától is ellenőrzi a weboldalakat. Ez a fontos elmozdulás: nem a milliós rekordbírságokról van szó, hanem arról, hogy pontosan akkora cégeket érint, mint a legtöbb hazai vállalkozás. A jó hír, hogy éppen ezért olcsó versenyelőny rendben tartani.
Négy dokumentum, ebben a sorrendben. Egyik sem bonyolult, de mindegyiknek pontosnak kell lennie.
Impresszum. Az elektronikus kereskedelmi törvény (2001. évi CVIII. törvény 4. §) írja elő: a szolgáltató neve, székhelye, elérhetősége (e-mail), a nyilvántartási vagy cégjegyzékszáma, és 2014 óta a tárhelyszolgáltató neve, székhelye, elérhetősége is. Fontos, hogy mindez közvetlenül, könnyen elérhető legyen, nem az általános szerződési feltételekbe rejtve.
Adatkezelési tájékoztató. A GDPR 13-14. cikke és az Infotv (2011. évi CXII. törvény) alapján: ki az adatkezelő, milyen célból, milyen jogalapon kezel adatot, kik a címzettek, meddig tárolja, és milyen jogaid vannak. A hatóság mai gyakorlata szerint ez külön, önálló dokumentum kell legyen.
Süti-tájékoztató és hozzájárulás. Az elektronikus hírközlési törvény (2003. évi C. törvény 155. § (4)) szerint az eszközön tárolni vagy onnan adatot kiolvasni csak világos tájékoztatás utáni, valódi hozzájárulással szabad. Az előre bepipált négyzet nem hozzájárulás.
Webshopnál extra. A 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet szerint 14 napos elállási jog és minta-elállási nyilatkozat jár. Egy csavar, amit sokan nem tudnak: ha az elállásról szóló tájékoztatás elmarad, az elállási határidő nem 14 nap, hanem plusz 12 hónappal meghosszabbodik.
Mert a sablon pont azt nem ismeri, ami a lényeg: a te tényleges adatkezelésedet. Egy jó adatkezelési tájékoztató a valós folyamataidból épül. Nálunk például a weboldal egyetlen adatgyűjtő pontja az időpontfoglaló, amely nevet és e-mail-címet kér; ehhez jönnek a naptár-események és a videóhívás, a webanalitikát pedig külön, jövőbeni szekcióként kezeltük, mert egyelőre nem fut. Egy általános sablon mindezt vagy elhallgatja, vagy olyat állít, ami rád nem igaz, és épp ez a hiányosság az, amit a hatóság kifogásol.
A hivatalos nyilvántartásból, nem emlékezetből. Ez a délutánunk egyik legfontosabb tanulsága volt. A kézből, fejből összeírt cégadatlisták szisztematikusan hiányosak vagy pontatlanok. A magyar cégadatok az e-cégjegyzékből, szlovák cég esetén a szlovák cégjegyzékből (orsr.sk) jönnek, és onnan a pontos székhely, cégjegyzékszám és a bejegyző hatóság is kimásolható. Nálunk a cég szlovák bejegyzésű, ami egy apró, de fontos kettősséget hoz: a felügyeleti hatóság elsősorban a szlovák adatvédelmi hivatal, de a magyar érintettek a NAIH-hoz is fordulhatnak, ezért mindkettő szerepel a tájékoztatóban.
A jogi minimumnak van egy technikai lába is, amit szinte senki nem emleget: az e-mail-hitelesítés, vagyis az SPF, a DKIM és a DMARC beállítása a domainhez. 2024 februárja óta a Google és a Yahoo is megköveteli ezeket a nagyobb küldőktől, de kisebb küldőnél is romlik a levelek kézbesítése nélkülük. Két dolgot old meg: a leveleid tényleg megérkeznek, és a domained nevével nem lehet könnyen csalni (például hamis számlás e-mailt küldeni a nevedben). A domainek túlnyomó többségének ma sincs érvényes DMARC-beállítása (a pontos arányok szolgáltatói mérésenként szórnak, de a nagyságrend egybehangzó), így ez is olcsó, gyors előny. Megjegyzendő, hogy a GDPR 32. cikkének "megfelelő technikai intézkedés" követelménye alá is beilleszthető, de ez értelmezés, nem tételes előírás.
Annyira, hogy a szabályosság a kivétel. A fogyasztóvédelmi hatóság 2024-es, mintegy 300 webáruházra kiterjedő ellenőrzésén 78 százalék volt a kifogásolási arány (ez a kifogásolt, nem a megbírságolt oldalak aránya), jellemzően tájékoztatási hiányosságok miatt. Egy nagy, tízezer weboldalt vizsgáló nemzetközi kutatás szerint a süti-hozzájárulási megoldásoknak csak nagyjából a tizede felelt meg a jogi minimumnak. Vagyis a hiány a norma. Ez nem mentség, de azt jelenti, hogy egy rendben tartott jogi réteggel máris a mezőny elé kerülsz.
Ha nem vagy biztos benne, hogy a saját oldaladon minden a helyén van, foglalj egy ingyenes konzultációt a weboldalunkon. Végigvesszük a checklistet, és megmutatjuk, hol van hiány, mielőtt egy hatóság találná meg helyetted.
Ha a saját oldaladra is átvinnéd, beszéljük át élőben.
Kérek egy ingyenes konzultációtIdőpontfoglalás →